Ötödik rész

A közösségfejlesztés európai
központja

 

Bevezetés

A második és harmadik rész annak a kisszámú regionális, országos és európai szintű szakmai szervezetnek a fejlesztését vizsgálta, amelyek a helyi hatóságok és nem-kormányzati szervezetek közösségfejlesztési támogatását biztosítják. Több országban ez a fejlesztés összhangban áll az Európa Tanács határozatában kifejtett irányelvekkel. A közösségfejlesztést mind a szolgáltatást nyújtók, mind pedig az azt igénybevevők ösztönzik. Ennek oka, hogy gazdasági, és szociális programjaik révén az európai szintű intézmények egyre növekvő hatást fejtenek ki a helyi hatóságokra és nem-kormányzati szervezetekre, amelyek viszont a helyi közösségek tevékenységére hatnak. Erős ösztönzés érkezik a gyakorló közösségfejlesztési szakemberektől is, akik azt várják a programtól, hogy jelentős hatással lesz az állampolgárok helyzetének javítására és a helyi demokrácia fejlődésére.

 

Partnerkapcsolatok és közös vállalkozások

Míg az egyik oldalon mindenki készségesen elismeri a helyi hatóságok és nem-kormányzati központok regionális és országos közösségfejlesztési szervezeteinek a fontosságát, az európai szintű közösségfejlesztés megítélése egészen a legutóbbi időkig nem volt egyértelmű. Nem szabadna elfelejtenünk, hogy a helyi hatóságoknak éppen egy európai szintű szövetsége, az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája (Standing Conference of Local and Regional Authorities in Europe) volt az, amelyik úttörő szerepet vállalt az Európa Tanács határozatának létrejöttében. Az Európai Közösség szervezeteire, elsősorban az Európa Bizottságra és az Európa Parlamentre állandó nyomást kell gyakorolni, hogy nyújtsanak további támogatásokat. A társadalmi, gazdasági és politikai integráció és harmonizáció következtében az európai színtér egyre fontosabb befolyásolási színtérré válik. Ez persze nem csak a közösségfejlesztésre vonatkozik. A vállalkozói szférában zajló változások, amelyek 1992-ben a multinacionális vállalatokra, a kis és közepes vállalkozásokra egyaránt nagy hatással lesznek, nem kerülik el azokat a szektorokat sem, amelyek Európa integrációjának társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásaival állnak kapcsolatban. A helyi hatóságok régóta kiépült hálózatrendszerrel rendelkeznek, a nem-kormányzati szervezetek pedig most építik ki hálózatukat. Ez utóbbi törekvés okát nem nehéz megtalálni. A határok lebontásának forradalmi jelentőségű következményei vannak.

A közösségfejlesztés definíciója szerint helyi szintű tevékenység, de az elméleti és gyakorlati szakemberek nagy része mindig nemzetközi kontextusba helyezte a kérdést. A program támogatói, menedzserek és gyakorlati szakemberek, a helyi hatóságoknál és a nem-kormányzati szervezeteknél ugyanazokkal a problémákkal találják szembe magukat Európa szerte mindenhol. Könnyen megjósolható, hogy a hálózatok kiépítése, az információs és lobby irodák létrehozása tovább folytatódik. Az Európa Tanács határozatának a léte is azt tükrözi, hogy a közösségfejlesztési szervezetek felismerték a szervezett keretek létrehozásának a fontosságát és olyan rendszerek és strukturák kiépítésének a szükségességét, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi ismeret- és tapasztalatcserét.

Két speciális európai közösségfejlesztési központtal - az ECDE-vel és a CEBSD-vel, valamint több rokon profilú szervezettel foglalkoztunk az eddigiekben. Ha azt vizsgáljuk, hogy európai szinten ezek a szervezetek képesek-e hatékonyan támogatni a közösségfejlesztést, meglehetősen vegyes képet kapunk. Az ERCHCW 1990-es vitazárója rámutatott a hiányosságokra, az anyagi források szűkösségére. A Közösségfejlesztés Nemzetközi Szövetségének (IACD) egyelőre még nincs európai hatáskörű szervezete, bár ennek kiépítését egyre többen szorgalmazzák. Az olyan szervezetek, mint az ICSW, az IFS, vagy az ESAN szélesebb területekkel foglalkoznak, mint a közösségfejlesztés. A hálózatfejlesztést és a képviseletek kiépítését rendkívül hátráltatja, hogy nincs a közösségfejlesztésnek európai szervezete.

A közösségfejlesztés európai szövetségének létrehozása időigényes folyamat. Az egyének és szervezetek csak abban az esetben fognak szövetségbe tömörülni, ha úgy érzik, hogy a tagságból hasznuk származhat. A dolog annyiban hasonlít a huszonkettes csapdájára, hogy az előnyök, amelyeket egy szövetség a tagjai számára nyújthat, mint például a publikálási lehetőség, a különféle programok és éves konferenciák szervezése, sok pénzbe kerülnek. Az Európa Tanács határozata rámutatott a közösségfejlesztés európai szövetsége létrehozásának a szükségességére. Az IACD kifejezte azt a szándékát, hogy az európai szövetséget az IACD keretein belül kívánja létrehozni. Közben folyamatosan épülnek ki az országos szervezetek Európa szerte (ezek közül néhányat megemlítettünk a második részben). Természetesen megvan annak a lehetősége, hogy az országos szövetségek kapcsolatrendszert építsenek ki egymás között. Ezek a kötelékek jelenleg még nem alakultak ki, és az sem megoldott egyelőre, hogy milyen módon lehetne ösztönözni a helyi hatóságokat a csatlakozásra. Pedig a kérdés ma már állandóan napirenden van.

Az Európai Közösségfejlesztési Csereprogram (European Community Development Exchange, ECDE), amely elsősorban az egyéni gyakorló szakemberek tapasztalatcseréinek a szervezésével foglalkozik, több sikert könyvelhet el magának. Az ECDE célkitűzései igen nagy területet ölelnek fel. Tevékenységének fő vonulata, amelyet az elmúlt tíz év során fejlesztett ki, abban áll, hogy elméleti és tapasztalatcseréket szervez a gyakorlati szakemberek, a helyi hatóságok és a nem-kormányzati szervezetek részvételével, ezenkívül cserelátogatásokat biztosít a különböző országok közösségi munkásainak. Az ECDE bebizonyította, hogy ezekre a szolgáltatásokra szükség van. Olyan európai csereprogramot is szerveznek, amelyek támogatást kapnak a nemzeti kormányoktól és az Európa Bizottságtól egyaránt. Ilyenek például az ifjúsági problémákkal foglalkozó programok. Ezekhez járul még újabban a kelet-európai csereprogramokhoz nyújtott anyagi támogatás is. Az oktatási programok fejlesztése és egyéb tervezetek, mint például a testvérvárosi intézmény terjedése további fontos lehetőségeket rejtenek magukban. Az ECDE tűnik a legalkalmasabb szervezetnek arra, hogy ilyen jellegű programok kiterjesztésében vezető szerepet kapjon. Az Európa Bizottságtól és más európai szervezetektől további támogatásra van szükség ahhoz, hogy kiterjedt oktatási csereprogramot hozhassanak létre. Az ECDE segítheti a csereprogramok népszerűsítését a helyi hatóságok választott vezetői és hivatalnokai között.

Az Egyesített Iroda a Társadalmi Fejlődésért (Combined Bureau for Social Development, CBSD) a legújabb európai hatáskörű közösségfejlesztési szakmai kezdeményezés és távlatilag nézve a legjelentősebb is. Közös vállalatként jött létre, számos országos közösségfejlesztési szervezet vett részt az alapításában. Jelenlegi tagjai a CESAM Svédországból, a CDF Nagy-Britanniából, a Cooperativa de Ensino Superior de Servico Social Portugáliából, az INTRESS Spanyolországból, a Fondazione Labos Olaszországból, a Movement pour la Developement Social Local (MDSL) Franciaországból, a NIMO Hollandiából, a Paritatisches Bildungswerk Bundesverband Németországból, a VIBOSO Belgiumból, és a Combat Poverty Agency (CPA) Irországból. A kezdeményezés fő előnye éppen vegyes vállalkozás létéből adódik. A különféle országos tagszervezetei lehetővé teszik számára, hogy az említett szolgáltatások szinte mindegyikében részt vegyen. A tanácsadó és az információs szolgálatban, a politikaelemzésben, a konzultációban, kutatásban, képzésben, konferenciák szervezésében és a publikálásban. A program tevékenységének jelentős része az országos tagszervezetek célkitűzéseinek a függvénye, a közös munkaprogramokat a Bureau szervezi. Az ilyen jellegű kezdeményezések alapvető előnye az, hogy a munkába be lehet vonni a gazdag nyelvismerettel és tapasztalattal rendelkező közösségfejlesztési szakembereket.

A program elnevezésében a társadalmi fejlesztés kifejezés zavaró lehet a közösségfejlesztéssel foglalkozó helyi hatóságok és nem-kormányzati szervezetek számára. A közösségfejlesztés és társadalomfejlesztés két külön dolog. Ezért valószínűleg helyesebb lenne, ha az elnevezést, még mielőtt az szélesebb körben ismert lenne, Egyesített Európai Iroda a Társadalmi Fejlődésért (CEBCD) nevűre változtatnák, hogy nevével és tevékenységével egyaránt a közösségfejlesztés népszerűségét szolgálja.

A harmadik részben tárgyalt rokon területeken működő európai szervezetek mindegyike kínál programokat és lehetőségeket a közösségfejlesztés támogatására. Az általuk nyújtott támogatások rendkívül fontosak a közösségfejlesztési szervezetek számára. A támogatások fokozása, mint például a lobbyzásban jártas szakemberek és az információs adatbázis biztosítása igen fontos feladat, Amennyiben sikerül a politikában a kívánatos változtatásokat végrehajtani, és a hasonló érdekterületek összefogását elérni, akkor az említett kezdeményezések még fontosabbá válnak. Lényeges, hogy a támogatásokban ne legyenek átfedések, különösen mert a források igen korlátozottak napjainkban. Az Európa Tanács határozata óta eltelt idő azt mutatja, hogy a közösségfejlesztéshez nélkülözhetetlen szervezetek nagy része már létrejött. Egyetlen országos vagy helyi szervezet sincs abban a helyzetben, és nem is törekszik erre, hogy ő legyen a közösségfejlesztés kizárólagos európai központja. Ezzel szemben éppen olyan modellek kialakulásának lehetünk részesei, amelyekben az együttműködés, a közös vállalkozások, a hasonló érdekek megjelenése a jellemző.

 

Támogatás az Európa Tanács és az Európai Közösség részéről

Jelenleg is problémát jelent, hogy a fentebb említett intézmények nagy részének még a létezéséről sem tud a helyi hatóságok, nem-kormányzati szervezetek és európai intézmények igen jelentős része. Az említett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 78 százaléka egyetlen létező intézményről sem tud. Ez nem igazán meglepő, ha azt nézzük, hogy eddig nagyon korlátozott mértékű marketing tevékenység folyt. Minden ezzel a kérdéssel foglalkozó intézménynek tehát elsődleges feladata, hogy megtalálja a módját, hogyan lehetne népszerűsíteni a támogató szervezetek tevékenységeit és szolgáltatásait a különböző helyi hatóságok és nem-kormányzati szervezetek között Európa szerte. Bármelyik javaslat lökést adhat a többi tagszervezet tevékenységének is. Minden bizonnyal hasznos lenne a szolgáltatások igénybevevői számára, ha az egyik központ információs klíring intézetként működne. Valószínűleg az Európai Közösségfejlesztési Információs Szolgálatot (European Community Development Information Service) egy már meglévő szervezet keretei között kell létrehozni. Ilyen szervezet lehet a CEBSD, vagy valamelyik országos szervezet. Az 1989-es közösségfejlesztési konferencián forró légkörű vita alakult ki az európai nagyságrendű kezdeményezések természetét és hatáskörét illetően. Az egyértelművé vált, hogy nincs olyan szervezet, amely kizárólagosan rendelkezne a helyes közösségfejlesztés megvalósításának kulcsával. Ez a tanulmány éppen az európai szintű együttműködés és információcsere szükségességére kívánta felhívni a figyelmet.

A tanulmányban felvázolt támogató szolgáltatások sok pénzbe kerülnek. Az egyértelműnek látszik, hogy a helyi hatóságok, nem-kormányzati szervezetek és egyéb területek, mint például a magánszektor, igénylik ezeket a szolgáltatásokat, fizetési lehetőségeik azonban korlátozottak. Ezért az európai intézmények, főként az Európai Közösség és Európa Tanács támogatása alapvető jelentőségű. Az európai politikai, társadalmi, és gazdasági változások olyan sebesek, hogy a következő néhány éven belül elengedhetetlenül szükséges az említett szolgáltatások és strukturák kiépítése. A javaslat szerint az lenne a kívánatos, ha ezek a szervezetek csak azzal foglalkoznának, amihez a legjobban értenek., egymással szorosan együttműködnének és nem lennének átfedések a szolgáltatásokban. Rendkívül ésszerűnek látszik, hogy mindenhol, ahol erre lehetőség van, működjenek együtt a szervezetek, terjesszék és népszerűsítsék a közösségfejlesztés eszméjét, amelyre, ha az Európa Tanács előrejelzése helyesnek bizonyul, a kilencvenes években igen nagy kereslet lesz Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt. Bizonyos fokú optimizmussal kijelenthetjük, hogy az alapokat már megteremtettük, s ez lehetővé teszi az Európa Tanács határozat és más határozatok felhívásainak a megvalósítását.

A közösségfejlesztés gondolata igen nagy jelentőségű az "új" Európa megtervezése és megvalósítása szempontjából. Az elképzelés könnyen semmissé válhat, ha nem fektetnek elegendő energiát a támogatásba és a feladatok koordinálásába. Az európai intézményeknek, különösen az Európa Tanácsnak és Európai Közösségnek kötelessége, hogy hozzájáruljon ezen szolgáltatások anyagi és politikai támogatásához és ezáltal elismerje a helyi demokráciák, helyi állampolgári kezdeményezések fontos szerepét a kilencvenes évek Európájának a formálásában.