Harmadik rész

Európai közösségfejlesztési
szervezetek

 

Bevezetés

Az Európa Tanács Határozata rámutatott arra, hogy "közösségfejlesztésen nem ugyanazt értik Európa különböző helyein. Míg néhány országban a közösségfejlesztés a jól átgondolt politika és törvényhozó mechanizmus szerves része, és jelentős támogatásban részesül, addig máshol csak a másodlagos politikai célok között tartják számon" (208. határozat). Ez a két jelenség, vagyis az értelmezés és használat eltérő jellege, valamint az országonként változó mértékű politikai és anyagi támogatás az európai együttműködésben még hatványozottabban megmutatkozik.

 

A közösségfejlesztés és az európai szervezetek

A közösségfejlesztés támogatásának fontosságát hosszú évek óta elismeri az Európa Tanács és Európa Bizottság is. Az Európa Tanács például, legalábbis az elmélet szintjén, a különböző szegénység elleni programjaiba beépítette a közösségfejlesztési módszereket. A jelenleg működő Európai Strukturális Alapítványok (European Structural Funds), mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapítvány (European Regional Development Fund), vagy a RECHAR (Bányászközösségek Regenerációs Programja) az 1988-as reformjuk óta eltelt időben hangsúlyozzák az integrált gazdasági és társadalmi fejlesztés, a hivatalok és a lakosság közötti együttműködés fokozásának szükségét, bár a helyi viszonyok leírásánál nem használják a közösségfejlesztés kifejezést. Nemrég még maga az Európa Tanács is szinoním fogalmakként kezelte a közösségfejlesztést és közösségnevelést. A 208-as határozatnak részben sikerült meghatároznia a közösségfejlesztés kifejezés lényegét, mint az állampolgárok önszerveződésre és aktív részvételre való ösztönzésének módszerét, az átfogó lokális fejlesztési törekvések támogatását valamint a kormány és a lakosság közötti együttműködés fejlesztésének a módját.

Elmondhatjuk tehát, hogy a "közösségfejlesztés" meghatározás európai szinten korántsem egyértelmű. Szóhasználata és módszerei kisebb-nagyobb mértékben ugyan beépültek számos programba, ugyanakkor még nem alakult ki az egységes értelmezés. A világos értelmezés fontosságát hangoztatta az Európa Tanács, amikor támogatta azt a javaslatot, amely európai szintű közösségfejlesztési szervezet létrehozását sürgette. A hetvenes évektől kezdődően számos kezdeményezés történt ilyen jellegű szervezetek létrehozására. A három szervezet, amellyel a továbbiakban foglalkozunk, olyan európai hatáskörű szervezetek, amelyek fontos szerepet játszanak, vagy játszottak a közösségfejlesztés támogatásában.

 

Európai Közösségfejlesztési Csereprogram (European Community Development Exchange, ECDE)

Az ECDE általános célja "az emberek részvételének támogatása Európa-szerte azokban a fejlesztési programokban, amelyek szociális, kulturális, gazdasági és politikai körülményeik javítására születtek meg, s ezt a célt a tudás és tapasztalatok nemzetközi cseréje, a részvételt ösztönző módszerek és technikák átadása révén kívánja megvalósítani".

Fő tevékenysége jelenleg abban áll, hogy szemináriumokat és szakmai tapasztalatcseréket szervez és publikálja a konferenciák anyagait. Az 1970-es évek közepén alapították, központja Belgiumban van.

 

A Közösségi Munka Európai Regionális Klíring-Intézete/Nemzetközi Szövetség a Közösségfejlesztésért (European Regional Clearing House for Community Work/International Association for Community Development, ERCHCW/IACD)

Az ERCHCW jelenleg szünetelteti tevékenységét. Mint az IACD (az ENSZ által akreditált nem-kormányzati szervezet) része, a közösségi munkával kapcsolatos gyakorlati képzés klíring-intézeteként tevékenykedett. Fő feladata abban állt, hogy a közösségi munkások gyakorlati ismereteit növelje, és lehetővé tegye a tagországokban a közös tapasztalatok felhasználást. Az IACD konferenciákat szervez és kiadja a Comm című újságot. Érdeklődési köre leginkább a harmadik világra terjed ki, és csak részben Európára. Az 1991-ben rendezett IACD konferencia ugyanakkor támogatta azt a javaslatot, hogy hozzanak létre európai szervezetet is az IACD-n belül. Az IACD-t az 1950-es években alapították, székhelye Belgium.

 

Egyesített Európai Iroda a Társadalmi Fejlődésért (COMBINED EUROPEAN BUREAU FOR SOCIAL DEVELOPMENT, CEBSD)

A CEBSD számos nemzeti közösségfejlesztési szervezet közös vállalataként jött létre, hogy elősegítse a közösségfejlesztést Európa-szerte. Céljai a következők:

- a közösségfejlesztés támogatása, a szociálpolitika befolyásolása az Európai Közösségben, az Európa Tanácsban, a nemzeti és regionális kormányzatokban;
- a közvéleményben tudatosítani a közösségfejlesztés értékeit, és a társadalmi és gazdasági fejlődéshez való hozzájárulását;
- az intézmények közötti gondolat- és tapasztalatcsere támogatása Európa különböző részei között, a szakmai szervezet és helyi közösségek közötti információcsere lehetőségének biztosítása;
- az alapvető szociális fejlesztési kérdések tanulmámyozása és azonosítása;
- a marginális csoportok részvételének és tapasztalaik felhasználásának támogatása;
- nemzetközi tapasztalatcsere biztosítása a közösségfejlesztési szakemberek részére, és azok számára, akik közvetett vagy közvetlen módon részt vállalnak a "szociális Európával" kapcsolatos vitában;
- különféle források biztosítása a CEBSD tagoknak, amely lehetővé teszi, hogy együttműködjenek olyan nemzetközi tevékenységekben, mint a képzés, fejlesztés és kutatás.

A szervezet szemináriumok szervezésével, kutatással és képzéssel foglalkozik. 1989/90-ben hozták létre hollandiai székhellyel.

Az említett három kezdeményezésen kívül vannak még olyan intézmények Európa-szerte, amelyek érdeklődnek a közösségfejlesztés iránt, és tagjaik között megtalálhatók a közösségfejlesztési szervezetek. Ezeknek az intézményeknek elsődleges célja azonban nem a közösségfejlesztés támogatása. Az alábbiakban röviden bemutatjuk őket:

 

Nemzetközi Szociális Jóléti Tanács (International Council for Social Welfare, ICSW)

Az ICSW tágan értelmezett szociális jóléti kérdésekkel foglalkozik és a közösségfejlesztést a szociális intervenció egyik lehetséges formájának tekinti. Tagjai között főként országos szintű nem-kormányzati szervezeteket találunk. Konferenciákat szervez, kiadványokat készít és lobbyzást folytat a szociálpolitika befolyásolására. Az európai titkárság jelenlegi székhelye Németországban van.

 

Európai Társadalmi Akciók Hálózata (European Social Action Network, ESAN)

Az ESAN társadalomfejlesztéssel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek koalíciója. Főként nemzeti és regionális közösségfejlesztési szervezeteket látnak szívesen tagjaik között, ezek vállalnak vezető szerepet a szervezet fejlesztésében. A közelmúltban alapították. Információs és támogató szolgáltatást nyújt tagjainak. Központja Belgiumban található.

 

Európai Állampolgári Akciók Szolgálata (European Citizens Action Service (ECAS)

Az ECAS elsődleges célja, hogy információt adjon és dokumentációs lehetőséget biztosítson az állampolgári akció csoportok számára, és lobbyzzon az érdekükben. A tagság nagy része országos nem-kormányzati szervezetekből áll, ezek finanszírozzák a tevékenységét. A szervezet a közösségfejlesztést tekinti a helyi állampolgári akciók legfontosabb ösztönzőjének. Eddigi tevékenységét az állampolgári akciók támogatása jellemezte Európa szerte. Székhelye Belgiumban van.

 

Európai Felnőttoktatási Központ (European Centre for Adult Education, ECAE)

Az ECAE mindennemű felnőttoktatással kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, ezen belül a közösségi felnőttoktatási programokkal is. A közösségfejlesztés problémáját a közösségnevelés és -képzés kontextusában vizsgálja. Tagjai sorában állami és nem-kományzati oktatási testületeket és intézményeket egyaránt találhatunk. Az ECAE konferenciákat szervez és publikációkat ad ki. Központja Hollandiában található.

 

Munkahelyteremtő Helyi Kezdeményezések Európai Információs Hálózata (European Information Network on Local Employment Initiatives, ELISE)

Az ELISE elsősorban a helyi gazdasági fejlesztési programokat támogatja, amely magában foglalja a közösségi gazdasági fejlesztést és a lakáshelyzet javítását is. Kiadványokat és kutatási összefoglalókat készít, információkat ad, anyagi forrásokat biztosít. A közösségfejlesztést olyan tevékenységnek tekinti, amely nagyban hozzájárul a helyi gazdasági fejlődéshez. Az ELISE tagjai között állami és nem-kormányzati szervezeteket egyaránt találhatunk, Székhelye Belgiumban van.

 

Európai Helyi Környezeti Információs és Klíring-Intézet (European Local Environmental Information and Clearing House, ELEICH)

Az ELEICH információs adatbázist és adatcserét biztosít a környezettel és a mesterséges környezettel foglalkozó intézmények számára. A testület érdeklődési körébe alapvetően beletartozik a közösségfejlesztés, a közösségi építkezés problémája, valamint az állampolgárok bevonása a fejlesztési kérdésekbe. Helyi önkormányzatok és nem-kormányzati szervezetek egyaránt igénybe vehetik a szolgáltatást. Székhelye Nagy-Britanniában van.

 

Települések és Szomszédsági Központok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Settlements and Neighbourhood Centres, IFS) - Eurogroup

Az IFS települések és szomszédsági akcióközpontok hálózatából álló szervezet. Érdeklődési körébe a közösségfejlesztés és a társadalmi akciók tartoznak. Az Eurogroupot 1991 elején alapították, így a célkitűzések és elvárások megfogalmazása most folyik, amelyeknek része lesz a közösségfejlesztés iránti elkötelezettség és olyan lobby-rendszer kiépítése, amellyel befolyásolni lehet az európai politikát és hivatalos döntéseket, különös tekintettel az emigránsok és az állampolgárság, valamint a helyi demokrácia problémájára. Központja Nagy-Britanniában található.

 

Összefoglalás

Ebből az áttekintésből, amelyben felsoroltuk a közösségfejlesztés támogatásában részt vevő nem túl nagy számú európai hatáskörű szervezetet, mindössze két olyat tudunk kiválasztani, amelyik jelenleg is nyújt bizonyos mértékű támogatást a közösségfejlesztéshez, egy harmadikat, amelyik a múltban nyújtott valamennyi támogatást, és több olyat, amelyek most jutottak el annak felismeréséhez, hogy a közösségfejlesztés fontos része a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésnek. Első pillantásra az a benyomásunk keletkezhet, hogy az Európa Tanács 1989-es határozata által megnevezett szolgáltatások rendben működnek. A válasz igen is, meg nem is. Pontosabban, megvan annak a lehetősége, hogy kiépüljön egy átfogó támogatási rendszer, amely ezekre a szervezetekre támaszkodhat és amely elérhető a helyi hatóságok és nem-kormányzati szervezetek számára. Jelenleg ezen szervezetek egyike sem nyújtja sem számát, sem nagyságrendjét tekintve azt a támogatást, ami a tervekben szerepelt, de a jelek azt mutatják, hogy a jövőben képesek lesznek erre.